Friedrich Merz máris megszegte a választóknak tett ígéretét

A kommentelők szerint a CDU a kampány során szándékosan félrevezette az embereket.

A német parlament múlt hét kedden fogadta el az adósságfék eltörlését tartalmazó alkotmánymódosító javaslatot, majd pénteken pedig már be is jelentették, hogy újabb 3 milliárd eurónyi fegyveres támogatást küldenek Ukrajnába. A németek csalódottak, úgy érzik, Merz becsapta őket.
Ahogy korábban is beszámoltunk róla, a leköszönő német parlament alsóháza kedden megszavazta azt az új költségvetési csomagot, amelynek része az adósságfék eltörlése. A jövőbeli német kancellár arra hivatkozva állt elő a javaslattal – aminek korábban ő volt az egyik legnagyobb ellenzője – hogy erre szükség van a német gazdaság növekedéséhez, de legfőbbképpen az ország védelmének megerősítéséhez, a hadászat fellendítéséhez. Az adósságfék elengedése lehetővé teszi, hogy Németország nagyobb összegű kölcsönöket vegyen fel, amivel, bár jelentősen eladósodhat, több olyan területre is invesztáljon, ahová eddig a fék miatt nem tudott, pedig szükség lett volna rá.
Többek között ilyen a hadiipar is, ahol Németországnak 2024-ben sikerült teljesítenie a NATO által előírt 2 százalékos GDP határt, de továbbra is növelniük a kiadásaikat. Merz azzal kampányolt a javaslat elfogadása mellett, hogy ezzel az intézkedéssel akár egy billió eurót is fektethet Németország a következő évtizedben a saját védelmének és infrastruktúrájának fejlesztésébe.
Az alkotmánymódosítást pénteken a felsőház is jóváhagyta, amivel egy időben Németország arról is döntött, hogy
3 milliárd eurós katonai segélycsomagot küld Ukrajna számára.
Ráadásul a felsőház jóváhagyása egybe esett az európai uniós csúcstalálkozó időpontjával, ahol Ukrajna támogatásáról tárgyaltak a Brüsszeli vezetők. Feltehetően nem véletlenül időzítettek így a németek.
Ez a hatalmas összegű katonai támogatás Ukrajna számára egy újabb meglepő és váratlan húzás Merztől, aki korábban csak a német hadsereg megerősítéséről és Németország felfegyverzéséről, a gazdaság fellendítéséről beszélt az adósságfékkel kapcsolatban. A hatalmas összegű kiadás Ukrajna támogatására nem éppen az a lépés, amitől a német lakosság a gazdaság fellendülését reméli. Ráadásul ez még csak a kezdet. Jörg Kukies pénzügyminiszter a parlament költségvetési bizottságához eljuttatott levelében azt írta, amellett, hogy teljesültek az Ukrajnának szánt többletforrások feltételei,
2026-tól 2029-ig további 8 milliárd eurónyi katonai segítséget tervez Németország Ukrajnába küldeni, vagyis a mostanival együtt összesen 11 milliárdot.
Ami talán még meglepőbb, hogy a pénteken bejelentett 3 milliárdos támogatást eddig az az Olaf Scholz tartotta vissza, aki Ukrajna egyik leglelkesebb támogatója a háborúban. Scholz a kampányidőszakban küldte el Ukrajnának a pénzt, arra hivatkozva, hogy egy ekkora összegű támogatáshoz Németországnak hitelt kellene fölvennie, amit nyilvánvalóan nem mert megtenni a választások előtt.
De nem csak ő, Friedrich Merz is jól rejtegette a lapjait a kampányidőszak alatt, majd pár nappal a választási győzelme után elő is húzta azokat.
Bár a CDU már a kampányidőszakban is azon az állásponton volt, hogy Ukrajnát támogatni kell a háborúban, akkor még határozottan ellenezték az adósságfék eltörlését. Friedrich Merz nyíltan azt az álláspontot képviselte, hogy Németország gazdasági fellendülésének feltétele nem lehet az adósságfék eltörlése.
Gazdasági szempontból sok szakértő jó döntésnek tartja az adósságfék eltörlését, de Merz szavazói közül sokan csalódtak, amikor a CDU kancellárjelöltje március elején hirtelen szembe ment saját korábbi álláspontjával, és az adósságfék eltörléséért kezdett kampányolni a parlamentben. A Zöldeket például csak hosszas egyezkedés és engedmények árán sikerült meggyőznie, hogy szavazzanak velük ebben a kérdésben.
Míg a Zöldeket sikerült lekenyerezni, a CDU szavazói nem bizonyultak annyira engedékenynek. A Redditet elözönlötték a kiábrándult állampolgárok, akik szerint Merzék szándékosan félrevezették az embereket a kampány során.
A német FOCUS online összegyűjtötte ezeket a kommenteket, amelyekből kiderül, hogy az emberek azt érzik: a CDU/CSU szándékosan egy populista kampányt folytatott, majd azonnal hátat fordított a népnek, amint megszerezte a szükséges szavazatokat. Volt, aki egyenesen azt állította,
Ezt is ajánljuk a témában
A kommentelők szerint a CDU a kampány során szándékosan félrevezette az embereket.
„Merz az emberek szemébe hazudott, hiszen tudnia kellett, hogy az adósságfék eltörlésére fog kényszerülni. Ha meg nem tudta, akkor nem neki kell vezetnie ezt az országot”.
Nem először merül fel, hogy a CDU szándékosan azt ígérte az embereknek a választások előtt, amit hallani akarnak, hogy aztán a nép által felhatalmazva azt képviselje, amit Brüsszelben elvárnak tőle.
Alice Weidel, az AfD-kancellárjelöltje korábban azzal vádolta Friedrich Merz pártját, hogy ellopták az AfD kampányprogramját, mert látták, hogy az ő ígéreteikkel lehet megnyerni a német embereket, akik kevesebb fenntartással szavaznak le a kereszténydemokratákra, mint a szélsőjobboldalinak bélyegzett Alternatíva Németországért pártra.
Merzék húzása után az adósságfékkel felmerül a kérdés, vajon a többi ígéretükkel és vállalásukkal kapcsolatban mennyire lesznek következetesek.
A CDU kancellárjelöltje a kampányidőszakban többször is beszélt az illegális migráció visszaszorításának szükségességéről, sőt, a CDU együtt is szavazott az AfD-vel a Bundestagban ebben a kérdésben, ami soha korábban nem fordult elő. De az még kérdéses, hogy Merz kancellárként is kitart-e emellett az álláspontja mellett, úgy, hogy leendő koalíciós partnere nyíltan ellenkező álláspontot képvisel.
A választások előtt a szakértők azt jósolták, hogy ha a CDU a baloldali pártokkal lép kormánykoalícióra, és szembe megy a választási ígéreteivel, az elég hamar a bukásához vezethet, és az AfD malmára hajthatja a vizet. Egyelőre ebbe az irányba haladnak a dolgok, a CDU már március elején megegyezett az SPD-vel, és a tárgyalások után azt nyilatkozták, várhatóan hamar meg fog alakulni az új kormány.
Az Alaptörvény 109. cikkének (3) bekezdése kimondja, hogy „a Szövetség és a tartományok költségvetését szabály szerint hitelbevételek nélkül kell kiegyensúlyozni”. Ez azt jelenti, hogy a kormány csak annyi pénzt költhet, amennyit – elsősorban adókból és járulékokból – be is szed. Ezt nevezik „adósságféknek”.
A szövetségi kormány esetében a törvény nem várja el a teljes egyensúlyt a kiadások és a bevételek között, hanem megengedhető egy kisebb mértékű, 0,35 százalékos adósság többlet. A szövetségi tartományokra azonban teljes eladósodási tilalom vonatkozik.
Az adósságféket a 2009-es globális pénzügyi válság idején vezették be Angela Merkel kereszténydemokrata (CDU) kancellár és Peer Steinbrück szociáldemokrata (SPD) pénzügyminiszter idején.
A kezdeményezést többen ellenezték, köztük az akkor ellenzékben lévő Zöldek, azzal érvelve, hogy az állam ezzel korlátozza saját cselekvőképességét.
Nyitókép: RALF HIRSCHBERGER / AFP